Szervezeti és működési szabályzat

ELTE BTK, Vallástudományi Központ ↑
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

0. Preambulum

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának számos szakján kezdettől fogva jelentős szerepe van a vallások, a vallási jelenség(ek) ismeretének. Az ókori vagy a keleti kultúrák egészének, a közép kor nak, de különböző fokon az újkori vagy a mai társadalmaknak és történetüknek megértéséhez, nyelvük és irodalmuk értelmezéséhez elengedhetetlen az adott kultúrához tartozó vallás(ok) tanulmányozása. A vallástudománnyal különösen szoros kapcsolatban van továbbá a néprajz (kulturális antropológia), a filozófia, illetve részterületeik annak és ezeknek valamely közös halmaza (pl. népi vallásosság, rítuskutatás, vallásfilozófia), de a régészet vagy a művészettörténet is minduntalan olyan tárgyakat vizsgál, amelyek vallási-rituális vonatkozásúak. A Karon számos, nemzetközileg számon tartott vallástudós oktatott és kutatott (pl. csak az elhunytak közül Kerényi Károly, Marót Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Hahn István, Kákosy László).

Több intézet és tanszék összefogásával a „bolognai” oktatási rendszerben kiépült és sikeresen működik az önálló vallástudományi oktatás is. Ennek szervezését és vezetését a Kar továbbra sem külön, e célra létrehozott intézetre vagy (intézeti) tanszékre bízza, hanem a jelenlegi keretek közt (a vallástudományi szakfelelősök és szakirányfelelősök összehangolt önállóságának meghagyásával) az adott helyeken folyó ilyen irányú munkát részben a Dékán felügyelete alatt álló oktatási-kutatási-szolgáltató szervezeti egységbe, azaz központba integrálja, amely a különböző oktatási szervezeti egységekben folyó vallás tudományi oktatás és kutatás szükséges mértékű koordinálására, szervezésére és eredményeiknek a Karon, az Egyetemen és azon kívül való megismertetésére hívatott.

1.2. A Vallástudományi Központ tevékenységi köre

1.2.1. az oktatásban: a Kar vallástudomány BA- (minor), MA- és PhD-képzésével, felsőfokú szakképzésével, szakirányú továbbképzésével, szakmai továbbképzéseivel és egyéb vallás tudományi képzési formáival (pl. az esetleg kialakuló vallástudományi tanári képzéssel és továbbképzéssel) kapcsolatos akkreditációs, szervezési, adminisztrációs és hivatali ügyek intézése; a más szakokon/szakirányokon folyó kari (egyetemi) vallás tudományi képzés összehangolása (olyan mértékben, ahogyan az egyes szakok arra igényt tartanak); hallgatói és oktatói mobilitási programok szervezése, tájékoztatás a kapcsolatokról; tanulmányi célú szakmai tanulmányutak (kirándulások) szervezése

1.2.2. a tudományos kutatásban: a Vallástudományi Központ mint kutatóműhely kutatási projektumainak önálló vagy társult kezdeményezése és szervezése, különös tekintettel kutatási pályázatok előkészítésére és irányítására; a kari (és igény esetén az egyetemi) vallástudományi szakmai közösség rendszeres vagy eseti szakmai programjainak szervezése, különös tekintettel az éves vagy évközi vallástudományi konferenciákra, szakmai előadásokra; vallástudományi tudományos diákkör alakításának kezdeményezése és a diákkör munkájának szükséges mértékű segítése

1.2.3. a tudományos publikációs tevékenységben: vallástudományi vonatkozású könyvek (különös tekintettel a Központ ΑΓΙΟΝ Könyvek sorozatára, vagy más későbbi sorozatokra vagy önálló kötetekre), papíralapú vagy internetes, magyar vagy idegen nyelvű folyóirat(ok) kiadása, illetve ezek előkészítési, szervezési, szerkesztési, terjesztési, stb. munkálataiban való részvétel

1.2.4. a vallástudományi kapcsolatépítésben: az egyetemen belül és azon kívül vallás tudományi szakmai kapcsolatok kialakítása és ápolása szakmai programok, találkozók, kerekasztal beszélgetések kezdeményezésével, szervezésével, vallástudományi szakmai szervezet(ek) szervezésével, abban való közreműködéssel

1.2.5. a kari és egyetemi belső kommunikációban: tanácsadás, javaslattétel, fölkérésre történő véleményezés a Karon (az Egyetemen) fölmerülő vallási-vallástudományi vonatkozású kérdések ben (ilyen kérdések pl.: vallási vezetők kitüntetésre való fölterjesztése, vallási vezetőkkel való kapcsolattartás, vallási vezetők látogatása előadásra vagy más célból, vallási/hitéleti jellegű aktusok engedélyeztetése, esetleg szervezése, a vallási intézmé nyek kel való kapcsolat tartás), tanácsadás vallási vonatkozású hallgatói és oktatói fegyelmi ügyekben, esélyegyenlőségi ügyekben

1.2.6. a kifelé való kommunikációban: a karon folyó vallástudományi képzés országos és nemzet közi népszerűsítése; közhasznú ismeretterjesztés (pl. interneten szakmai információs szolgáltatásokkal, ismeretterjesztő előadások, kerekasztalbeszélgetések szervezésével) mind az előbbiek érdekében különösen honlap működtetése

1.2.7. az érdekképviseletben: a Dékán vagy az egyetemi vezetés felkérésére a Kar/Egyetem érdekeinek képviselete a vallástudományi képzéssel kapcsolatos ügyekben.

2. A Vallástudományi Központ szervezeti felépítése

2.1. A Vallástudományi Központ igazgatója

2.1.1. A VtK igazgatóját a Kar oktatói közül pályázat alapján a VtK tanácsa véleményének meghallgatása után a Dékán bízza meg határozott időre.

2.1.2. A VtK igazgatójának feladatait a Dékán jelöli ki a munkaköri leírásban, szükség esetén többlet feladat elrendelésével.

2.2. A Vallástudományi Központ állandó munkatársai

2.2.1. A Vallástudományi Központ folyamatos működtetése érdekében kutatásszervező vagy kutató munka társa(ka)t alkalmazhat külső (pályázati, alapítványi, stb.) forrásból.

2.2.2. A VtK kutatásszervező vagy kutató munkatársát a VtK tanácsa véleményének meghallgatása után a VtK igazgatójának javaslatára a Dékán alkalmazza határozott időre.

2.2.3. A VtK kutatásszervező vagy kutató munkatársának vagy munkatársainak feladatait a VtK igazgatója jelöli ki a munkaköri leírásban, és ő irányítja, valamint ellenőrzi munkájukat.

2.3. A Vallástudományi Központ Tanácsa (VtKT)

2.3.1. A VtK Tanácsának tagjai: a VtK igazgatójának javaslatára a Dékán által felkért, nagy tekintélyű szenior oktatók (a Kar/Egyetem professor emeritusai vagy címzetes egyetemi tanárai közül);

2.3.2. hivatalból a Központ igazgatója, a vallástudományi képzési formák szak- és szakirány felelősei, továbbá a Kar/Egyetem jelentős vallástudományi oktató-kutató tevékenységet folytató intézeteinek vagy önálló tanszékeinek vezetői (ez idő szerint a Filozófiai, a Nép rajzi, az Ókortudományi, az Orientalisztikai, a Távol-keleti és a Történeti, a Régészet tudományi Intézet igazgatói), vagy az azok által maguk helyett állandóan vagy esetileg delegált intézeti oktató-kutató;

2.3.3. tanácskozási joggal a VtK munkatársa(i).

2.4. A Vallástudományi Központ szakmai közössége

2.4.1. A VtK szakmai közösségének tagjai saját kérésére feltétel nélkül az Egyetem valamennyi, vallástudomány iránt érdeklődő oktatója-kutatója, hallgatója.  

2.4.2. Tag lehet saját kérésre, a VtK Tanácsa testület jóváhagyásával a VtK munkája iránt érdeklődő bármely más személy.

2.4.3. A szakmai közösség tagjait a VtK hírlevél, körímél, internetes fórum révén és más alkalmas formákban első kézből tájékoztatja tevékenységéről, kari és azon kívüli eseményekről; konferenciáira „első körös” felhívást kapnak.

3. A Vallástudományi Központ Tanácsának (VtKT) működése

3.1. A Vallástudományi Központ Tanácsának feladatai:

3.1.1. Szakmai munkájával, tekintélyével segíti a VtK munkáját a kari/egyetemi vallástudományi oktatási-kutatási, kommunikációs és más ügyekben.

3.1.2. Véleményezi a VtK szakmai programját és annak megvalósulását.

3.1.3. Véleményezi a VtK igazgatójának pályázatát (ld. 2.1, 2.2). (Értelem szerűen saját pályázata ügyében a VtK igazgatója mint a VtKT elnöke meghallgatottként vesz részt.)

3.1.4. Szükség esetén javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, állást foglal a fölmerülő, vallás tudományi kompetenciát igénylő ügyekben.

3.2. A Vallástudományi Központ Tanácsának működési rendje:

3.2.1. A VtKT elnöke a Vallástudományi Központ igazgatója.

3.2.2. A VtKT maga határozza meg részletes működési rendjét, különös tekintettel a VtKT el nö kének helyettesítésére.

3.2.3. A VtKT szorgalmi időben, évente legalább egyszer ülésezik. Sürgős ügyben bármikor össze hívható.

3.2.4. A VtKT ülései nem nyilvánosak, de egyes ügyek tárgyalására vendégek hívhatók. A napi rendre a VtKT bármelyik tagja tehet javaslatot.

3.2.5. A VtKT akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.

3.2.6. A VtKT általában egyszerű szavazati többséggel hoz döntéseket.

3.2.7. Személyi kérdésekben a szavazás titkos.

3.2.8. A VtKT üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetőjét és hitelesítőjét a VtKT jelöli ki. Az ülések jegyzőkönyvét és határozatait a VtK az ELTE BTK belső honlapján közzéteszi.

Budapest, 2012. május 21.